goûtez à une autre mobilité!

ezzel a felhívással üzentek a brüsszeli autósoknak és teremtenek lehetőséget az önfeledt biciklizésre egy, az amúgy állandóan bedugult fővárosban.

... avagy, egy autó mentes vasárnap Brüsszelben.

Nem kezdeném azzal, hogy otthon úgy, itt meg így zajlik egy próbálkozás, amelynek nincs más célja, csak néhány órára teremteni egy benzin gőz, duda és rohanás mentes vasárnapot az itt lakóknak. Persze vannak hangzatos célok, de azt tudjuk nem ér sokat, de mégis jó program, akár csak egy nap erejéig is.

Reggeli ébredés után meglepő volt, hogy valóban üresek az utak . Nem csak a vasárnap reggeli hangulat miatt, hanem, mert valóban komolyan veszik , hogy ma "autó mentesen" kell közlekedni biciklivel, görkorival, deszkával, vagy gyalog.

Elindultunk a Merode-ra hogy a parkon keresztül eltekerünk majd a Schumanig, a Luxemburg tér, vissza a Trône-ra , királyi palota kert, Jourdan és haza. Kilométerben ez kb. 18 km, de hála ennek a sík országnak, ahol az összes dombot Brüsszelen belül halmozták fel (szerintem), kicsit kimerülve érkeztünk vissza.

Természetesen folyamatosan gondoskodtak arról, hogy ne unatkozzunk. A tekerés bármennyire is fárasztó volt, a promóciók engem mindig jókedvre derítettek. Kaptunk ingyen vizet, és a környékbeli sajt termelők választékát is sikerült arcátlanul végig kóstolni. A parkokban animátorok gondoskodtak a hangulatról, igaz a célcsoport általában a 4+ -os generáció volt, de találtunk kedvünkre valót, mi is.

Kötöttünk a vas paripára léggömböket, de sajnos csak a fotózásig bírták, mert utána mind a négy önállósította magát és felkúszott az égbe.

Tervbe vettük, hogy a Jourdanon majd megtömjük a már jól kikoplalt bendőnket sült krumplival, de utunkba került egy lángosos, aki nem kis meglepetést okozott. Néhány pillanatra elkapott a nosztalgia és dacoltunk mindennel, még a sorban állás viszontagságait is vállaltuk, hogy az olajban sült kelt tésztát, fokhagymával, sajttal és tejföllel az arcunkba toljuk és utána jól eltömődve tovább tekerjünk, az akkor még lejtősnek hitt terepen, haza felé. A lángosos kifejezetten magyarosra vette a figurát, mert a kiszolgálás otthon jól megszokott módon " a vevő türelmére" volt bízva, de mindent elfeledtetett az ,hogy csupa honfitársunk vett körül minket és lehetett magyarul kérni, az eladó pedig azt mondta " egészségedre". Ennyi pont elég azt hiszem, hogy a néhány perces idő utazás ne csapja ki a szánk szélét, mint egy herpesz.

A lángos olyan volt, mint otthon, nem "magyar módra" készült, hanem úgy ahogy kell, olajos-fokhagymás és utána a gyomor tájékon a kellemes és bizsergető érzés, ami utólag azért annyira nem is kellemes. De mit tegyünk a lángos már csak ilyen.

Összességében az -autó mentes nap- ötlet nem rossz, főleg akkor, ha valóban autó mentes nap lesz belőle és nem csak egy köz felháborodást okozó útelzárásként éli meg az ember. Akár közösség kovácsoló hatása is lehet, mert hazafelé tekervén azt láttuk, hogy egy kertvárosi hangulatú kis utcában a lakók asztalokkal torlaszolták el az utat, körülülték és beszélgettek, ettek-ittak, mosolyogtak. Lehet csak egy évben egyszer teszik, de legalább megteszik, sőt az arra tekerőt frissítővel kínálták, amiről otthon, álmodni sem mernék.

Érdekes és egyben kellemes nap volt, lehet több kellene belőle, ha másért nem talán csak azért, hogy kedvünkre tekerhessünk akár keresztbe is az utcákon, mert a KRESZ-t a biciklisek sem ismerik:)