Egy "rövid" szünet
után akkor folytatnám is a belgiumi kirándulásokról szóló beszámolót. A bejegyzés címéből talán kiderült, hogy egészen lelkes vagyok a látottakkal kapcsolatban.
Végre, hosszú
várakozás után sikerült eljutnom Bastogne-ba. Az ötlet, hogy menjünk el ide már
évekkel ezelőtt felmerült, de sajnos nincs olyan ismerősöm, akit kicsit is
érdekelne a II. világháború története és még autója is van. Tavaly, a Damian
Lewis korszakom kapcsán újranéztem a Band of Brothers-t (magyarul Elit alakulat
volt a címe) és újra felvetődött, hogy el kéne menni megnézni a múzeumot.
Így utólag azt
mondom, szerencse volt, hogy nem került sor rá, mivel azóta teljesen felújították
az egészet és szerintem, valami hihetetlenül jót hoztak össze.
Igazából magából
Basogne városából semmit nem láttam azon kívül, hogy kétszer áthajtottunk rajta, de
az útitársam már igen türelmetlen volt. A Bastogne War Museumon kívül is vannak
még látnivalók, de ugyanezért mi semmi mást nem néztünk meg.
A kép forrása: http://www.bastogne-tourisme.be/
Bár jókat
olvastam a múzeum új kiállításáról pl. a Tripadvisoron, nem tudtam,
hogy mit várjak. A Yad Vasem, mint múzeum nekem elég csalódás volt, és kicsit
tartottam attól, hogy itt is 3 órán keresztül tartó információ áradatot kapunk
gyakorlatilag strukturálatlanul és a végére teljesen befogadhatatlanná válik az
egész. Szerencsére nem ez történt.
A múzeum a
jelenleg létező legmodernebb technológiákat használja a történtek bemutatására.
Egyrészt próbálják személyessé tenni a dolgot azzal, hogy négy, az Ardenneki csatát
átélt ember szemén keresztül mutatják be a történeteket: egy amerikai katona,
egy német katona, a helyi tanítónő és egy 13 éves helyi fiú perspektívájából.
Másrészt
próbálják az egészet élményszerűvé tenni. Van 3D film, beülhetünk az erdő
közepére, hogy „újra átéljük” a csatát, meg elbújhatunk Victor bácsi
kávézójának a pincéjében.
A fülhallgató,
amit adnak teljesen automata. Nem kell a készüléken semmit nyomkodni, ha az
ember közeledik egy kiállítási tárgyhoz a gép automatikusan bekapcsol és
elmondja, hogy mit látunk. Emellett szinte minden interaktív. Lehet nyomogatni,
tekergetni, válaszolgatni, stb.
Útitársam tartott
attól, hogy az egész nagyon elfogult lesz, mivel „a történelmet mindig a
győztesek írják”, de szerintem, ez nem így volt. Az egyetlen, ami azért nem
volt pártatlan, hogy a kollaboránsok mindig a flamandok voltak. De ez belga
belügy, az egyszeri látogatót nem fogja zavarni.
Mi kicsit több
mint 2 órát voltunk bent, de ha rendesen végig tudtam volna nézni simán elment
volna 3 óra, és még egy fél óra technikai szünet. Szóval, ha igazán érdekli az
embert, hogy mi volt, hogy volt Bastogne-ban, meg akarja nézni rendesen a múzeumot, a várost, a többi emlékhelyet, miegymás, akkor a távolság miatt ez simán
egy egész napos program.
Kinek NEM ajánlom
a kiállítást:
- Annak, aki nem
tud vagy angolul, vagy franciául, vagy németül, vagy hollandul jól. Ehhez nem
elég a középfok, mert a szöveg gyors, nincs írásos segítség és az angol
szöveget még a különböző akcentusok is nehezítik.
- 12 éven
aluliaknak. Minden, amit piszkálni lehet írásos. Hiába van csodás tank, meg
motor, meg minden franc, azokhoz nem lehet hozzányúlni. Egy 6 éves itt hülyét
kapna, meg a szülei is, amiért ki akar menni.
- Annak, aki csak
iskolai szünetben ér rá. Sajnos, mi ezt kicsit megszívtuk, mert a hosszú
hétvége miatt jó sokan voltak. A legjobb egy közönséges hétköznap meglátogatni
a várost.
Kinek ajánlom:
- Mint a rádió
kívánságműsorában: mindenkinek, aki szereti :-)
- Bárkinek, aki
hallott már az Ardenneki csatáról és azt kicsit is érdekesnek találta.
- Annak, aki
látta a Band of Brothers-t és saját szemével szeretné látni, hogy hol és hogyan
történtek a filmben megjelenített események.
- Annak, aki
múzeumot akar csinálni, de nem tudja, hogy ezt hogyan is kéne a 21. században.
Íme a csodás múzeum honlapja: http://www.bastognewarmuseum.be/home.html
A belépő 12 euró, amiben a fülhallgató is benne van. Kártyát nem fogadtak el. Az egyik pénztárosnak magyar az apja, és meg is csillogtatta a 2 mondatos magyar tudását. Ettől úgy meghatódtunk, hogy majdnem átvágta sajátmagát egy huszassal, de mi becsületes turisták vagyunk, úgyhogy visszaadtunk a pénzt. :-)