Mikor hónapokkal ezelőtt megvettük a jegyeket, akkor úgy gondoltuk, hogy március közepén már biztos jó idő lesz. Ezzel szemben farkasordító hideg volt és végig sajnáltam, hogy nem vittem a bundakesztyűmet. Szerencsére az eső nem esett, de azért eléggé kellemetlen volt ilyen időben 2 napot sétálgatással tölteni.
Az Eiffel torony alulnézetben
Oscar Wilde sírja sok-sok rúzsos csókkal
Tanulságok:
* Bár az idő kiszámíthatatlan, azért sokkal jobb a városnézés, ha nem fagy. Bár nekem ez volt a 3. párizsi utam, egyszer nagyon szeretnék már úgy eljutni oda, hogy meleg van.
*Nem baj, ha az ember kicsit kint lakik, ha pont az ajtóban áll meg a metró. Mi a 6-os vonal végállomása előtt egy megállóval laktunk, de ez egyáltalán nem volt messze, mert a szálloda bejáratánál volt a metró. És bár nyilvánvalóan nem volt a Ritz, a 38 eurós ár sok mindent feledtetett.
* Senki nem akar Párizsban franciául beszélni. Egyszerűen nincs türelmük végigvárni amíg elmakogom franciául, amit akarok és azonnal váltanak angolra.
*A tömegközlekedési jegy működését nem igazán sikerült megértenünk, mert Brüsszellel ellentétben valahogy limitálva van az átszállás. Viszont felfedeztük a buszozást, ami ezerszer jobb mint a metrózás. A 63 buszt csak ajánlani tudom: egyetlen menettel meg lehet nézni vagy 5 nevezetességet. Persze a buszozáshoz az is kellett, hogy már nem éreztük magunk elveszve, mert legalább a feliratoknak volt értelme és tudtunk, hogy ha kell simán meg tudjuk kérdezni, hogy merre az arra. Első párizsi utunkkor a kollégámmal még a „droit” szó is megtréfált bennünket. Az hittük hogy valamiért jobbra kell kanyarodni, közben meg csak jogunk volt valamit csinálni.
*Párizsban nincsenek franciák. Valahogy mindenki ázsiai turista. Vagy poszt-szovjet harmonikás, vagy román koldus, aki késő ’80-as éveket idéző trükkökkel próbálja lehúzni az embert.
*A Diadalív teljesen olyan, mint a váci. Csak kicsit nagyobb.
Lépcső a Sacre Coeur mellett
De Párizs szép, Párizs jó, é ha minden igaz, megyünk még. Az új terv az, hogy egyszer elmegyünk úgy, hogy reggel megyünk, este jövünk és az egész napot a Louvre-ra szánjuk.
