Ki tudja, mire lesz még jó...

Elősegítendő a következő generációk boldogulását, úgy döntöttem, hogy kiteszem a blogra a szakdolgozatom tartalomjegyzékét. (A teljes sztorit inkább szóban fejteném ki az esetleges érdelkődőknek. :-)
Akit érdekel a teljes szöveg, dobjon egy üzenetet.

A magyarországi németek autonómia törekvései a két világháború között

I. Bevezetés 1
1. A magyarországi németség a dolgozatban érintett csoportjának meghatározás 2
2. A autonómia értelmezési lehetőségei 4
2.1 A területi autonómia ellentmondásos megítélése 4
2.1.1 Az őszirózsás forradalomtól a Tanácsköztársaság kikiáltásáig 4
2.1.2 A Tanácsköztársaság időszakának területi rendelkezései 6
2.1.3 A Tanácsköztársaság bukásától a II. világháború kezdetéig 8
2.2 A kulturális autonómia értelmezési lehetőségei 8
2.2.1 A nyelvhasználat kérdése 9
2.2.2 Nemzetiségi alapon szerveződő pártok 9

II. A nemzetiségi kérés és a végrehajtó hatalom viszonya 12
1. Az 1918. novembere és a Tanácsköztársaság bukása közötti időszak struktúrája 12
2. A nemzetiségi minisztérium megszüntetése 14
3. A nemzetiségi kormánybiztos pozíciójának létrehozása és a német kormánybiztos tevékenysége (1922-1929) 15
4. A nemzetiségi alapon szerveződött párok megszűnése 16
5. A magyar parlamenti és parlamenten kívüli pártok viszonya és elképzelései a kisebbségekkel kapcsolatban 17

III. Társadalmi környezet 19
1. Viták a Parlamentben és azon kívül (röpiratok) 19
1.1 A parlamenti képviselők vitái 20
1.2 Az oktatás kérdése (Bleyer utolsó parlamenti beszéde) 21
1.3 Egy röpirat bemutatása 24
2. Hangulatjelentések, mint a kormány tájékozódásának eszközei 25
3. Viták az irodalom és politika határán (Szekfű Gyula és Szabó Dezső) 27
3.1 Szekfű Gyula vitaindító írása 27
3.2 Szabó Dezső válasza 28
4. Az irodalom, mint a politika eszköze 30
4.1 Kodolányi János és az Ormánsági helyzet 30
4.2 Zilahy Lajos és a polgárság német képe

32
IV. A magyarországi németek önszerveződési kísérletei 35
1. Az I. világháború utáni első egyesület megalakulása 35
2. A Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) 37
3. A Volksbund tevékenysége 39
3.1 A tagság toborzása 41
3.2 A társadalom minden színterének lefedése 41
3.2.1 A szervezet szociális tevékenysége 42
3.2.2 Az egyesület megjelenése a gazdasági életben 42
3.2.3 A Volksbund részvétele az ifjúsági élet szervezésében 43
4. A Volksbund részvétele a Waffen-SS toborzásokban 43

V. Összefoglalás 44
VI. Irodalomjegyzék
VII. Mellékletek

Végezetül pedig egy kép a városról, ahonnan a legtöbben útnak indultak: Ulm