Még december elején felkerekedtünk, hogy megnézzük Eszterék bébijét Luxemburgban. A bébi hihetetlenül aranyos és meglepően erős hangja van.:-)
Ha már ott voltunk megnéztük a helyi karácsonyi vásárt is. Igazából nem volt valami nagy szám. Kóstoltunk valami röstire hasonlító helyi specialitást, meg sétáltunk egy kicsit. Még annyi érdekesség volt, hogy Finnország volt a meghívott vendég, és néhány sátor előtt pár finn halat füstölt.
A nagy leárazás is vicces volt. Ki tud annak ellenállni, ha egy 1200 eurós ezüstszínű pufidzsekit, ami már 1982-ben is divatjamúlt volt megvehetünk 990-ért?
Végül Trierben kötöttünk ki. Sajnos még szombat este is rettenetes nehéz volt a bejutás a városba, mert a Kaiser Wilhelm Brücke messze sokkal keskenyebb, mint arra a XXI. században szükség lenne.
Ebből a méretből Trier az egyik kedvenc német városom. Sajnos már minden zárva volt a karácsonyi vásár kivételével mire mi odaértünk, így most a kulturprogram elmaradt.
A karácsonyi vásárokkal kapcsolatban azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy az igazi karácsonyi vásár Németországban van. Mindenhol máshol, ahol láttam (Brüsszel, Luxemburg, Budapest) csak halvány utánzata az eredetinek. A hangulat sokkal jobb volt Németországban, bár lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy a németek bátrabban fogyasztottak a puncsból és emiatt elég sok volt a spicces ember.
Még magyar lángosos is volt. Íme egy kép Eszternek:
