2011. október 2., vasárnap

Budapest az új Amsterdam


A múltkori Pestet eléggé fikázó bejegyzésem után úgy érzem kell írnom egy újabb posztot, ami Pest szebbik oldaláról szól.

Nagyjából 2 hetet töltöttem szeptember közepén Pesten, de ez radikálisan más élmény volt, mint az előző. Egyrészt ezúttal gyakorlatilag csak aludtam, meg szórakoztam Pesten, a munka máshol volt. Másrészt meg pont ennek az életmódnak köszönhetően, nem kellett a BKV-t egyáltalán használnom.

Ez a 2 dolog radikálisan új arcát mutatta a városnak. Mivel a Dohány utcából minden közel volt, ezért gyakorlatilag csak gyalog közlekedem. Volt hogy csak nagyon közel mentem, pl. a Grandio nevű helyre, ami szerintem szenzációs és a romkocsmák hajnalát idézi, amikor még nem vált iparrá ez a műfaj.
Október 6. utcai sarok
Meg eljutottam olyan helyekre is, amikről nem is tudtam, hogy felújították őket. A legkellemesebb meglepetés az Október 6. utca volt, ami szuper. Egy Humus Bár nevű helyen voltunk, ami ár-érték arányban a 2 hét legjobb választása volt. A legdrágábbat egyébként Székesfehérváron ettük, de szerintem ott azért szállhattak így el az árak, mert nincs igazi verseny. Szintén meglepő volt, hogy drágább volt a gödöllői egyetemi menza, mint a PWC menzája a pesti belvárosban.

A bejegyzés címe pedig nem az elfogyasztott fű mennyiségére utal, hanem arra, hogy elképesztő milyen sok biciklista van a városban. A várból gyalogoltunk a Dohány utcába a Lánchídon keresztül és rengetegen pedáloztak mindenfelé. A rakparton meg a hídon kicsit veszélyesnek is tűnt a dolog, mert egyszerűen nem fértünk el rendesen.

Szóval azért pozitívan is változik a város. Így teljesen más volt a hangulat. Nem szembesültünk a BKV-n összetömörülő "problematikás" emberekkel, a szeméttel és hasonlókkal. Tartok tőle, hogy ha hazaköltöznék, a BKV megkerülhetetlen lenne. De gyalogos turistaként mindenképp nagy élmény Pest.

Na, mi ez? Újra


A kivievő kanál után újabb feladvány.

Ma a 26 fokos kánikulában kedves barátom elvitt fagyizni. (Még jó, hogy fogyókúrázunk. Természetesen.) Persze a város legdrágább fagyiját kaptam. Ha már ott voltunk a Lujza utcánál, javasoltam menjünk le a lifttel a Rue Haute-ban található kilós porcelánkereskedésbe, amit múlt héten fedeztünk fel egy látogatómmal.
Procelánt ugyan nem vettünk, de megkaptam valamit, amire már nagyon vágytam. Nem túl hasznos darab, de valahogy olyan elegáns.

Aki megmondja, hogy mi ez,a következő látogatásánál használhatja.
 
© 2009 Egy EU-s vendégmunkás kalandjai.... All Rights Reserved | Powered by Blogger
Design by psdvibe | Bloggerized By LawnyDesignz