Veszélyes élet Brüsszelben

Ma megjelent egy nagyon érdekes cikk a Die Weltben:

http://www.welt.de/politik/ausland/article4896017/Bruessel-ist-Europas-Hauptstadt-des-Verbrechens.html

A cikk arról szól, hogy nagyon sokat romlott a közbiztonság Brüsszelben és pár hete egy német EU parlamenti képviselőt is kiraboltak.

Én nem veszem észre, hogy ennyire rossz lenne a helyzet, de nem is nézek ki kirablásra érdemesnek a 7 éves Nokia mobilommal. Ugyanakkor én is ismerek olyat személyesen, akit már kiraboltak.

Nálunk a házban törtek be a pincei tárolókba a múlt héten és vittek el belőlül cuccokat. Gondoltam is milyen szerencsések vagyunk, hogy nekünk még nincs tárolónk. Hová is lettem volna, ha ellopják Mr. Pinna győzikés párnáit vagy csodás gyertyatartóit?!

Végül is rajtunk a bűnözési hullámnak csak széle söpört át: kedves barátom lámpáját lopták le a biciklijéről a közért előtt. Ijesztgetésként egy kis halloweeni dekoráció a szomszédos szocio-házról.

Sült ló és környezetvédelem

Múlthéten kénytelen voltam pogácsát sütni, hogy ne kelljen kidobni a tévedésből tejfölként azonosított tejterméket. Sajnos nem volt pogácsaszaggatóm, így a karácsonyi sütőformáimat használtam. Mivel a legkerekebb forma a hintaló volt, ezért főleg azzal szaggattam ki a tésztát, bár volt néhány karácsonyfa és angyalka is. Nagyon nosztalgikusra sikerült a sütés, mert pont vendégségbe jött hajdani lakótársam, akivel tavaly sütöttünk mézeskalácsot és nagyon megörült a lovaknak.

Nyilván nem múlt el az a 4 év nyomtalanul, ami környezetvédelmes projektekkel töltöttem, így többi között ezért vagyok lelkes híve a szelektív hulladékgyűjtésnek. A napokban sikerült feledhetetlen perceket szereznem a ház takarítóinak. Nálunk külön kuka van a vegyes szemét mellett az üvegnek, a műanyagnak és a papírnak. Én ezeket külön is szoktam gyűjteni és időnként leviszem a kukába. Történt, hogy kifogyott az oliva olaj, és vettem helyette újat. Mikor levittem a szemetet, a többféle hulladék miatt nagyon tele volt a kezem, és nem figyeltem oda rendesen. Így esett meg, hogy az üres üveg helyett a telit kaptam fel és vágtam bele az üveges hulladékgyűjtőbe. A durva az, hogy nem is tűnt fel, hogy mit csináltam, csak másnap, mikor oliva olajat akartam használni. Lementem megnézni az eredményt, ami nem volt túl szívderítő: a sok üvegcserép szépen össze volt kenődve a fél liter olajjal. Biztos átkozták a barmot a takarítók, aki ezt csinálta.

Ma is sütöttem pogácsát, de továbbra sincs pogácsaszaggatóm, mert nem lehet kapni a közértünkben. Viszont beszereztem egy újabb süteményszaggató készletet, amivel a szombat és kedves barátom tiszteletére Dávid csillagokat és szívecskéket szaggattam. És mindezt meg is örökítettem a petrezselyem között.

Palacsintás király(lány)

Köztudottan fogyókúrázunk szeptember eleje óta.

Egyelőre nincs sok hatása, konkrétan egy grammot sem sikerült fogynom, viszont rettenetesen növeli a feszültséget. Hétvégén úgy döntöttem, hogy minden le van szarva és csinálok valami jó kaját.

Első körben palacsintát sütöttem. Nem lett igazán jó, ami részben az elektromos tűzhely és a teflon edény számlájára írható, részben pedig a nem túl sikerült tésztáéra. Nekem újdonság volt, hogy lehet kapni légmentesen lezárt darált mákot. Hoztunk is egy csomaggal, amit most kibontottunk és kedves barátom házi málnalekvárjával együtt, igazi hazai ízeket sikerült varázsolni.

Úgy gondoltam, hogy az nem létezik, hogy nem tudok normális palacsinta tésztát keverni, így vasárnap újra megismételtem ebédre a palacsinta sütést. Az eredmény sokkal jobb lett, de még mindig nem volt az igazi. Este úgy éreztük, hogy még mindig van hová fejlődni palacsinta ügyben. Kedves barátom csak úgy simán odaállt és kb. 5 perc alatt minden méricskélés nélkül előállította a tökéletes palacsinta tésztát, ami természetesen teljesen csomómentes is volt. Azt meg jó megettük lengyel túróval.

Emellett sütöttem kard halat, baromi csokis meggyes sütit, véletlenül szuflét, és mindent, ami a hűtőben vagy a teraszon volt és be lehetett panírozni, mert nem akartam, hogy tönkre menjen és ki kelljen dobni.

A szuflét úgy sikerült előállítanom, hogy megpróbáltam az eredeti csokis sütit fehércsokiból megcsinálni, de azzal nem számoltam, hogy az már eleve tele van zsírral, minthogy szinte csak kakaóvajból van. Így nagyon kevés volt a liszt és nem is szilárdult meg, viszont a tojás hab szépen megemelte. Úgyhogy a végén keletkezett egy sűrű tejkrémszerű édes massza, amit kanállal lehetett enni. Teljesen vétetlenül, de szinte megcsináltam ezt a receptet.

Legközelebb megpróbálom igazi szuflénak megcsinálni, akkor meg majd tuti süti lesz belőle.

Összefoglalva: a fogyókúra akkor a legjobb, amikor szünet van és gurulni sem tud az ember a sok finomságtól.

Továbbá biztosíthatom kedves barátom, hogy van egy olyan terület, ahol én, aki mindig versenyzik, nem fogok versenyezni vele: a főzés.

Lehet egy kérdéssel több?

Gyerekkorom népszerű vetélkedője volt Egry János műsora, ahol fényképeken látható tárgyakról kellett kitalálni, hogy mit is látunk. Sajnos a műsor címe nem jut eszembe, ha valakinek beugrik, legyen szíves, írja be a kommentekbe! Az ezen a képen látható tárgyról elárulom, hogy micsoda: kivi evő kanál.

Tavaly jutottam hozzá, mikor is lakótársam kapta valamilyen repi ajándékként. Talán egy éve is van, hogy kivit ettem, így ott hevert ez az érdekes tárgy a fiókban anélkül, hogy bármire is használnánk. Na, de hétvégén találtam neki feladatot: egészen tökéletes a szalagparkettán lévő festék cseppek felvakargatására. Ha bárki szeretné használni, akár kapargatásra, akár kivi evésre, csak szóljon, szívesen kölcsönadom. (Tökéletesen le van tisztítva, így bátran lehet vele enni.)

Úttörőtábori hangulatban

Teljes erővel dübörög a festés. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hálószobából gyakorlatilag minden ki lett hordva, a cuccok nagy részét rejtő óriás szekrény is üres, tartalma a nappaliban az egyik kanapén van toronyba halmozva. Ezzel párhuzamosan tegnap átjött az egyik régi pajtim a csodálatos fúrógépével és megszerelte a székeket. Aki már volt nálunk vendégségben, tudja mennyire veszélyesek voltak a "Pinna-féle gyilkos székek".

Az fúrástól-faragástól, no meg a festéstől teljesen úttörőtábori a hangulat. És bár elég zavaró, hogy szinte lehetetlen bármit is megtalálni, régen nevettem annyit, mint az elmúlt napokban. Kedves barátomból csak úgy dől a hülyeség. Annyi vicceset mondott tegnap, hogy már komolyan gyanakodni kezdtem, hogy szívott valamit.

Mivel leülni sincs nagyon hová, tegnap már 10-kor elkészítettük tábori ágyainkat és bemásztunk. Bár megállapítottuk, hogy még soha nem feküdtünk le ennyire korán, természetesen még 2 órát beszélgettünk az élet dolgairól. Az éjszaka nem sikerül ennyire jól: az idegen hely miatt fél éjszaka mászkáltam és kedves barátom is felkelt már 6-kor.

Tegnap még csapatépítőzni is voltam. Először szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy lehet-e egy egész napon át gyilkosost játszani egy farmon, de végül ez lett az egyik legjobb csapatépítő, amin voltam. Szóval, ha jók a szervezők és jók a feladatok, akkor nagyon jó kis játékok lehet csinálni, akár egy teljes napon át.