Sült ló és környezetvédelem

Múlthéten kénytelen voltam pogácsát sütni, hogy ne kelljen kidobni a tévedésből tejfölként azonosított tejterméket. Sajnos nem volt pogácsaszaggatóm, így a karácsonyi sütőformáimat használtam. Mivel a legkerekebb forma a hintaló volt, ezért főleg azzal szaggattam ki a tésztát, bár volt néhány karácsonyfa és angyalka is. Nagyon nosztalgikusra sikerült a sütés, mert pont vendégségbe jött hajdani lakótársam, akivel tavaly sütöttünk mézeskalácsot és nagyon megörült a lovaknak.

Nyilván nem múlt el az a 4 év nyomtalanul, ami környezetvédelmes projektekkel töltöttem, így többi között ezért vagyok lelkes híve a szelektív hulladékgyűjtésnek. A napokban sikerült feledhetetlen perceket szereznem a ház takarítóinak. Nálunk külön kuka van a vegyes szemét mellett az üvegnek, a műanyagnak és a papírnak. Én ezeket külön is szoktam gyűjteni és időnként leviszem a kukába. Történt, hogy kifogyott az oliva olaj, és vettem helyette újat. Mikor levittem a szemetet, a többféle hulladék miatt nagyon tele volt a kezem, és nem figyeltem oda rendesen. Így esett meg, hogy az üres üveg helyett a telit kaptam fel és vágtam bele az üveges hulladékgyűjtőbe. A durva az, hogy nem is tűnt fel, hogy mit csináltam, csak másnap, mikor oliva olajat akartam használni. Lementem megnézni az eredményt, ami nem volt túl szívderítő: a sok üvegcserép szépen össze volt kenődve a fél liter olajjal. Biztos átkozták a barmot a takarítók, aki ezt csinálta.

Ma is sütöttem pogácsát, de továbbra sincs pogácsaszaggatóm, mert nem lehet kapni a közértünkben. Viszont beszereztem egy újabb süteményszaggató készletet, amivel a szombat és kedves barátom tiszteletére Dávid csillagokat és szívecskéket szaggattam. És mindezt meg is örökítettem a petrezselyem között.