Darth Vader gyöngyök között
Elég furcsa belegondolni, hogy 28 éve láttam először az abszolút kedvenc Jedi visszatért. Amíg Magyarországon laktam, nagyon sokszor előjött a Csillagok háborúja, mert a kollégáim hozzám hasonlóan szerették ezeket a filmeket. Szinte folyamatosan idézgettük a régi filmekből. Néhányszor itt is megpróbáltam elsütni egy-egy idézetet, de nem esett le a kollégáknak, hogy mi az pl. hogy "The Emperor is not as forgiving as I am." Ez részben generációs kérdés, részben nyelvi. Sokan csak az anyanyelvükre szinkronizálva ismerik ezeket a filmeket.
1997 óta nem láttam Csillagok háborúja filmet teljes egészében. Akkoriban mutatták be a digitálisan feltuningolt változatokat a mozik. Bár nekem nem tetszettek ezek a változatok, sajnos DVD-n is csak ezeket lehet kapni. Pár hónapja otthon a Saturnban találtam egy dobozos összkiadást 3.990 Ft-ért, amit rögtön meg is vettem. Azért volt ennyire olcsó, mert feliratosak a filmek, illetve az "Így készült" dokumentum filmen még magyar felirat sincs. Engem ez egyáltalán nem zavart, mert gyerekkoromban is feliratosan néztük.
Múlt hétvégén megnéztem a Birodalom visszavágot, a Jedi visszatért és a Sith-ek bosszúját. Most hétvégén meg a Csillagok háborúját és a 2 és fél órás "Így készült" werkfilmet. Ha Star Wars-szal kapcsolatban lehet ilyet mondani, akkor tanulságos volt. :-)
Gyerekként én először a Jedi visszatért láttam 1983-ban, ami annyira tetszett, hogy azután megnéztem még vagy hússzor. Ez nem költői túlzás. Akkoriban 4 mozi is volt a környéken, és ha valahol adták, akkor újra meg újra megnéztük. Egy idő után takarékossági okokból próbáltuk inkább matinén nézni, de gyakorlatilag bármennyit kifizettünk érte.
Nekem csak ezt az egy filmet látva is kerek volt a történet, de persze egy idő után megpróbáltam megnézni az előzményeket, ami nem volt annyira egyszerű, mert már alig adták őket. Így visszagondolva a Csillagok háború nem tetszett annyira, a Birodalom visszavágot meg félelmetesnek találtam.
Múlt hétvégén pont azért kezdtem a Birodalommal, mert azt láttam a legkevesebbszer. Felnőtt fejjel nyilvánvaló, hogy azért nem tetszett, mert az egész olyan rossz hangulatú, meg én az olyan filmeket szeretem, ahol győz a jó. A Jedi visszatér most is nagyon tetszett, bár sajnáltam, hogy nem az eredeti verziót nézem, mert nekem baromira nem hiányoztak a belerajzolt digitális űrlények. A Sith-ek bosszúja az új sorozat egyetlen élvezhető darabja, a többi szerintem nézhetetlen, úgyhogy nem is próbálkoztam vele. A Csillagok háborúja most tetszett, de egyértelműen sokkal inkább gyerekfilm, mint a másik 2 rész.
A tanulság talán az, hogy 11 évesen én eléggé "félreértettem" a történetet. Akkoriban nekem Luke Skywalker volt az abszolút főhős és a többieket inkább afféle sidekicknek értelmeztem. És a történet vége is az volt, hogy lám Luke megoldotta a problémákat. Nekem akkoriban nem tűnt fel, hogy nem ő a "kiválasztott", nem ő hozott egyensúlyt az Erőbe. És a problémát sem ő oldotta meg. Nem esett le, hogy végig Darth Vaderről van szó, és hogy a végső összecsapást nem Luke nyerte, hanem Darth Vader, azzal hogy behajította az uralkodót a csőbe.
Nem tudom, hogy ennek a filmnek a hatása vagy pont ezért tetszett ez a film is, de én alapvetően az erre a mintára felsimított történeteket szeretem a mai napig is a Mátrixtól a Good Will Huntingon át. Azaz kell egy jóképű, romlatlan főhős, aki nem tudja magáról, hogy ő a kiválasztott. Aztán ezt szépen elfogadja, beletanul a szerepbe és a végén győz. :-)
Érdekes látni, hogy az én generációmnak mennyire meghatározó élménye volt ez a film éljen bárhol is a világon. Pl. a Shop Stop filmekben is azokat a poénokat szerettem a legjobban, amik valahogy visszautalnak a Star Wars-ra.
Elgondolkoztam azon, hogy bár már idézgetni nem nagyon tudok, mert nem értik, jelen van-e valamennyire a Star Wars a mindennapjaimban. Egyetlen dolgot találtam hirtelenjében: egy a hamburgi Lego szaküzletben beszerzett Darth Vader kulcstartó figurát, ami a pesti lakás kulcsain van és emiatt ott figyel az ékszeres dobozomban. :-)
Múlt hétvégén megnéztem a Birodalom visszavágot, a Jedi visszatért és a Sith-ek bosszúját. Most hétvégén meg a Csillagok háborúját és a 2 és fél órás "Így készült" werkfilmet. Ha Star Wars-szal kapcsolatban lehet ilyet mondani, akkor tanulságos volt. :-)
Gyerekként én először a Jedi visszatért láttam 1983-ban, ami annyira tetszett, hogy azután megnéztem még vagy hússzor. Ez nem költői túlzás. Akkoriban 4 mozi is volt a környéken, és ha valahol adták, akkor újra meg újra megnéztük. Egy idő után takarékossági okokból próbáltuk inkább matinén nézni, de gyakorlatilag bármennyit kifizettünk érte.
Nekem csak ezt az egy filmet látva is kerek volt a történet, de persze egy idő után megpróbáltam megnézni az előzményeket, ami nem volt annyira egyszerű, mert már alig adták őket. Így visszagondolva a Csillagok háború nem tetszett annyira, a Birodalom visszavágot meg félelmetesnek találtam.
Múlt hétvégén pont azért kezdtem a Birodalommal, mert azt láttam a legkevesebbszer. Felnőtt fejjel nyilvánvaló, hogy azért nem tetszett, mert az egész olyan rossz hangulatú, meg én az olyan filmeket szeretem, ahol győz a jó. A Jedi visszatér most is nagyon tetszett, bár sajnáltam, hogy nem az eredeti verziót nézem, mert nekem baromira nem hiányoztak a belerajzolt digitális űrlények. A Sith-ek bosszúja az új sorozat egyetlen élvezhető darabja, a többi szerintem nézhetetlen, úgyhogy nem is próbálkoztam vele. A Csillagok háborúja most tetszett, de egyértelműen sokkal inkább gyerekfilm, mint a másik 2 rész.
A tanulság talán az, hogy 11 évesen én eléggé "félreértettem" a történetet. Akkoriban nekem Luke Skywalker volt az abszolút főhős és a többieket inkább afféle sidekicknek értelmeztem. És a történet vége is az volt, hogy lám Luke megoldotta a problémákat. Nekem akkoriban nem tűnt fel, hogy nem ő a "kiválasztott", nem ő hozott egyensúlyt az Erőbe. És a problémát sem ő oldotta meg. Nem esett le, hogy végig Darth Vaderről van szó, és hogy a végső összecsapást nem Luke nyerte, hanem Darth Vader, azzal hogy behajította az uralkodót a csőbe.
Nem tudom, hogy ennek a filmnek a hatása vagy pont ezért tetszett ez a film is, de én alapvetően az erre a mintára felsimított történeteket szeretem a mai napig is a Mátrixtól a Good Will Huntingon át. Azaz kell egy jóképű, romlatlan főhős, aki nem tudja magáról, hogy ő a kiválasztott. Aztán ezt szépen elfogadja, beletanul a szerepbe és a végén győz. :-)
Érdekes látni, hogy az én generációmnak mennyire meghatározó élménye volt ez a film éljen bárhol is a világon. Pl. a Shop Stop filmekben is azokat a poénokat szerettem a legjobban, amik valahogy visszautalnak a Star Wars-ra.
Elgondolkoztam azon, hogy bár már idézgetni nem nagyon tudok, mert nem értik, jelen van-e valamennyire a Star Wars a mindennapjaimban. Egyetlen dolgot találtam hirtelenjében: egy a hamburgi Lego szaküzletben beszerzett Darth Vader kulcstartó figurát, ami a pesti lakás kulcsain van és emiatt ott figyel az ékszeres dobozomban. :-)
És ha kérhetnék valamit a sorozattal kapcsolatban, akkor az az lenne, hogy egy hagyományos technikájú moziban, minden digitális módosítás nélkül még egyszer megnézhessem az eredeti Jedi visszatért.
No response to “May the force be with you”
Megjegyzés küldése