Namur. Ellenállók nélkül

Namurbe úgy kerültünk, hogy már korábban elhatároztuk Imrével, hogy a legközelebbi belgiumi kirándulásunk Wallóniába lesz. Az elmúlt egy évben, ha bármikor felkerekedtünk mindig Flandriában kötöttünk ki, aminek részben a nyelv, részben Wallónia rossz híre volt az oka. De most rászántuk magunkat, hogy átmerészkedünk a vallonokhoz.

Három lehetséges úti cél volt a listánkon: Charleroi, Liege és Namur.

Charleroi nem tűnt túl vonzónak, ráadásul a reptér miatt már sokszor átmentünk rajta, de nem dobogtatta meg igazán a szívemet. Liege-nek nagyon rossz híre van. Bár a híres liege-i gofri miatt alapvetően pozitív asszociációkat kéne hogy keltsen a város neve, itt az az általános vélemény a városról, hogy ez Belgium Ózdja. Kb. úgy szokták jellemezni a várost, hogy senki nem dolgozik és még ebédidőben is lehet a belvárosban a kallódó ifjúsággal találkozni, akik szipuzással múlatják az időt.

Ezek után Namurt választottuk és nem bántuk meg. Kb. 60 km-re van Namur Brüsszeltől, szóval az odajutás nem túl időigényes. Nincs túl sok nevezetesség, valójában csak egy citadella van, de a belváros kellemes. Szombaton késő délután voltunk ott és mégis minden nyitva volt, rengeteg emberrel az utcán. Nem tudom, hogy ez valami különleges nap volt-e vagy ez mindig ilyen, de nagyon kellemes meglepetés volt.

A citadella nagyon trükkös, mert a domb aljáról nem látni, hogy valójában meddig kell mászni, hogy az ember elérje a tetejét. Az egész valahogy teraszosan van megcsinálva és amikor az ember elér egy szintet a meredek fal miatt egyszerűen nem látja, hogy mi van még felfelé. Bevallom én a sokadik szint megmászása után már simán feladtam volna és legyalogolok, de Imre meggyőzött, hogy az nem menő, ha csak azt tudom elmesélni, hogy voltam Namurben és felmásztam a citadella feléig, úgyhogy végül felmásztunk egészen a tetejéig. A tetején meg nincs gyakorlatilag semmi. Illetve van egy érdekes lelátó, ami nincs túl jó állapotban és úgy néz ki, mintha valami katonai gyakorlótér lenne, de az már a citadelán kívül van. Azok kedvéért, akik feladják félúton itt egy kép, hogy mit hagynak ki a citadellán belül.

Illetve megoldás lehet még, ha valahogy felmegy az ember a tetejére és lefelé gyalogol. Ha lesz legközelebb, én is ezt fogom tenni.

A kilátás viszont nagyon szép a dombtetőről.

És bár semmi igazán különleges nincs ebben a városban és a nevét is maximum II. világháborús filmekben hallottam, mint az ellenállás egyik fészke, ha az ember Belgiumban él, érdemes ide egyszer eljönni. De mondjuk nem lenne rajta a „10 dolog, amit ne hagyjunk ki Belgiumban” listámon.